Nézd a szemem, nézd, hogy ragyog... Ilyet nem tudnak csak az igazán nagyok.*
2011. június 21., kedd
Most már őszintén tudok mosolyogni, nevetni a sok baromságon és fogadni a dicsérő szavakat. Az emberek változhatnak, de legbelül ugyan olyanok maradhatnak. Ami változó, az csupán a felszín. Nem őszinte.
Az elválások mindig fájdalmasak. Másképp hogyan is tudhatnánk mennyit jelentenek bizonyos emberek számunkra? :) Ám az elválások után még édesebb a viszontlátás. Néha el kell távolodnunk attól amit és akit akarunk, hogy megtudjuk valóban akarjuk e.
2011. február 15., kedd
~ homokos tengerparton, mezítláb sétálni, miközben meg fogod a kezemet ~
2011. február 11., péntek
Eljutottam oda, hogy már csak nevetek mindenen ;) "Igen, ő a legjobb barátnőm. Az esküvőmön ő lesz a koszorúslány, a gyerekemnek ő lesz a keresztanyja, és mikor idősek otthonába kerülünk, vele fogok kő-papír-ollót játszani." nagyonszeretlek : )