13 éves vagyok, és hetedik osztályba járok, még négy hétig.
És nyolcadikos leszek...
A napok egyszerűen átsuhannak felettem, és most kapok a fejemhez, hogy nemsokára vége!
Mindennek vége lesz. Soha senkit nem akartam még ennyire magamhoz láncolni mint most titeket.
Néha mikor az öltözőben felcsendül egy ballagási ének, nem tudom miért de hamar elbőgöm magam.
Ilyenkor arra gondolok, hogy mindent eldobnék, ha újabb éveket kaphatnék welük.
Ők a legjobb emberek a világon. Annyiszor álltak már mellettem. Annyiszor vidítottak már fel,
Annyit bosszantottuk együtt a tanárokat...
De semmi nem tarthat örökké. Belegondolva, hogy Ők tényleg nem lesznek, hogy tényleg rengeteg felé szaladunk szét...
Ideje, hogy megerősítsem a lelkem, és, hogy elengedjem magamtól a 7.c osztályt. Remélem 20 év múlva még egyszer találkozunk...:(:(