Hát szijasztok..


Össze vagyok zavarodva. Két napja szinte alig ettem és csak rá gondolok. Nem tudom eldönteni, hogy tényleg akar-e valamit vagy csak hülyít. Anyukámmal is összevesztem miatta, mert ki akartam hagyni a nyaralást. Én magam sem tudom mit akarok, hiszen tudom, hogy kapcsolatba nem mennék bele, ahhoz túl sok mindent hallok róla. Azt hiszem ma láttam, de nem vagyok biztos benne hogy Ő volt. Szeretnék vele találkozni, de félek, hogy nem tudnék mit mondani... Szeretném látni. Szeretnék beszélgetni vele. Szeretném ha komolyan gondolná. Szeretném ha szeretne. Szeretném, hogy elég legyen neki, amit Én adhatok. Csak várni tudok... De a nyár lassan elillant és már csak pár hét van és félek, hogy nem látom. Elkezdődik az iskola neki pedig.. ki tudja mennyit jön majd haza és kitudja megvan-e a barátnője. De hát szereti egyáltalán? Ha szeretné nem így bánna velem, nem így beszélne. Örülnék ha valaki megmondaná mit kellene csinálnom, hogy mindenkinek jó legyen.