Nézd a szemem, nézd, hogy ragyog... Ilyet nem tudnak csak az igazán nagyok.*

2010. október 25., hétfő

Sikítani akarok, de túl régóta hallgatok ahhoz, hogy emlékezzek rá, hogyan kell.

Bejegyezte: Szamy dátum: 10:37

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal

"Elengedni valaki nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."

Rendszeres olvasók

Képablak téma. Üzemeltető: Blogger.